Felszín alatti vizek

elvalaszto

A vízgazdálkodáson belül kiemelt szerepet kap a felszín alatti vizekkel történő gazdálkodás. Magyarországon a közüzemi (ivóvíz) vízellátás 96 %-a, valamint az ásványvíz, a termálvíz, a gyógyvíz és a geotermikus energia céljára kitermelt melegvíz is felszín alatti vízből származik. Kisebb részben, de a mezőgazdaság is felszín alól kitermelt vizet használ az öntözésre.

Tevékenységünk magában foglalja a kutatást, a tervezést, engedélyeztetést és a kivitelezést a vízgazdálkodás minden területén a víz kitermelésétől a védelméig.

Új vízbázisok kialakítása | bovebben

Napjainkban nagy igény mutatkozik ásványvíz, gyógyvíz, termálvíz termelő kutak létesítésére. Az ivóvíztermelő kutak kiváltása is felmerülhet vízminőségi okok, vagy a termelő kút tönkremenetele miatt. A nyári aszályokkal az öntöző kutak iránti igény is egyre növekszik. Fűtésre, hőkinyerésre is egyre nagyobb mértékben kerül kitermelésre a felszín alatti víz.

Jó kutat azonban nem mindenhol lehet fúrni. Mindenhol más adottságokkal bíró vízadó, vagy éppenséggel nem vízadó képződmények vannak gazdaságosan elérhető mélységekben. A kút kialakítását megelőzően ezért mindenképpen hasznos a vízföldtani szakvélemény készítése, ami töredéke a fúrási költségeknek.

A kutak kiképzését megelőzően létesítési engedélyt kell kérni. Ha a kút termelése bizonyos mennyiséget túllép, vagy a környéken már meglévő termelésre, a védett természeti értékekre hatással lehet, akkor környezeti hatásvizsgálatot is kell készíteni.

A kutak kialakítását követően a kútban geofizikai vizsgálat készül. Ez részben szükséges a vízföldtani naplóhoz, részben ez az egyetlen módja, hogy a fúrást kivitelező vállalkozót leellenőrizzük. Nagyon sokszor készül rossz kútszerkezet, amely miatt később minőségi és mennyiségi problémák adódhatnak, és komoly károk is érhetik a megbízót.

A vízföldtani napló tartalmazza a kút létesítéskori adatait (kút helye, vízminőség, kút vízadó képessége stb.). A folyamat végén üzemelési engedélyt kell kérni, amelynek kötelező része a vízföldtani napló.

o Hidrogeológiai kutatás, termelő kút helyének kijelölése
o Víztermelő kutak (ivóvíz, ásványvíz, gyógyvíz, termálvíz, öntözővíz) tervezése, engedélyeztetése és létesítése
o Kúthidraulikai vizsgálatok és vízföldtani napló készítése
o A kutak létesítéséhez szükséges előzetes és részletes környezeti hatásvizsgálatok készítése

Geotermikus vízellátó létesítményekhez kapcsolódó kutatás, tervezés | bovebben

A geotermikus energia alternatív zöld energia. Amikor a hőt a nagyobb mélységekből kitermelt termálvízből nyerjük, azonban nem beszélhetünk egyértelműen megújuló energiaforrásról.

A geotermikus energia kihasználására szánt termálkutak létesítését megelőzően mindenképpen vízföldtani kutatásra van szükség, amellyel a jó vízadó képződményeket, azok mélységét, tektonikai zónákat ki lehet mutatni, javaslatot lehet tenni a kutak elhelyezésére.

A geotermikus kutatásban, a hatások vizsgálatában fontos szerepet játszik a hőtranszportos hidrodinamikai modellezés, amelyben cégünk komoly eredményeket ért el.

A kitermelt termálvizet a jogszabályok szerint a használat után vissza kell sajtolni. A vízhasználó érdeke is a visszasajtolás, hiszen a felszíni alatti vizek után pótlódása a nagy mélységekben korlátozott és lassú folyamat. A termelő-sajtoló kútpár tervezése speciális tudást igénylő feladat.

Vízbázisok védőterületének kijelölése | bovebben

A 123/1997 (VII.28.) Korm. rendelet szerint a vízbázisok védelembe helyezésének első lépcsője a vízbázis védőterületének a kijelölése. A védőterület jelenti a jogi alapját minden további intézkedésnek.

A védőterületeket hidrogeológusok számítással, numerikus modellezéssel határozzák meg aszerint, hogy egy adott területről mennyi idő alatt ér el a vízrészecske és vele együtt az esetleges szennyezőanyag a vízkivételi helyekhez. A számításokat kútvizsgálatok és helyszíni hidrogeológiai vizsgálatok, mérések előzik meg, melyek során feltárásra kerül a termelő objektum teljes környezete, a vízbázist felépítő kőzetek és azok tulajdonságai.

A különböző elérési idejű védőövezetek azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen akadályozni, korlátozni.

• A belső védőövezet (elérési idő: 20 nap) célja a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól.
• A külső védőövezet (elérési idő: fél év) a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezőanyagok elleni védelmet szolgálja.
• A hidrogeológiai „A” zóna (elérési idő: 5 év) és „B” zóna (elérési idő: 50 év) feladata a le nem bomló szennyező anyagok elleni védelem.

A védőterületekről földhivatali dokumentáció készül, amely alapján a védőterületek a földhivatalban bejegyzésre kerülnek.

o Új és meglévő közcélú vízellátást biztosító vízművek védőterületének modellezése, tervezése, földhivatali dokumentáció elkészítése
o Ásvány-, termál- és gyógyvíztermelő kutak védőterületének modellezése és tervezése

Vízbázis védelem | bovebben

Magyarországon az ivóvíz célú vízkivételek 95%-a származik felszín alatti vízből, döntően sérülékeny földtani környezetből. A sérülékeny földtani környezet azt jelenti, hogy a víztartó képződmény felett nincs olyan természetes képződmény, amely védené a vízadót a felszíni szennyeződésektől (pl. ilyen egy nagyobb vastagságú agyagréteg). A Magyar Állam ezért célul tűzte ki a vízbázisok hosszútávú védelmét: az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzését, a természetes jó vízminőség megőrzését az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében, és a jövőbeni emberi fogyasztásra szánt vízbázisok területén is.

Az ivóvízbázisok védelmét a 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet szabályozza, amely az üzemelő, a tartalék és a távlati vízbázisokra egyaránt vonatkozik. A belső védőterületet minden vízbázisnál, a külső és a hidrogeológiai védőidomokat, illetve védőterületeket a közcélú, felszíni szennyeződések szempontjából sérülékeny vízbázisok esetén védőterületi határozattal kell jelölni. Nem sérülékeny ivóvízbázisok és egyéb ivóvízminőséget igénylő vízkivételi helyek esetében ez nem kötelező, de a tulajdonos kezdeményezheti (ez utóbbi körbe tartoznak az ásványvíz- és gyógyvíz-bázisok is).

A felszín alatti víz a magyar állam tulajdona. 1997-ben a vízbázisok védelmében kormányprogram indult („Üzemelő és távlati, sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata” címmel), amely programba egy előzetes szűrés alapján 614 üzemelő és 71 távlati vízbázis került. A diagnosztikai program az állam finanszírozásában, a vízügyi igazgatóságok beruházásában zajlott. 2008-tól a finanszírozás európai uniós forrásokból folytatódott, a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) KEOP 2.2.3. részprogramja keretében. A támogatások kedvezményezettjei az állami tulajdonban lévő regionális vízművek, illetve az önkormányzatok, vagy önkormányzati társulások lettek.

A jogszabály szerint a védelembe helyezés első lépcsője a vízbázis védőterületének a kijelölése. A védőterület jelenti a jogi alapját minden további intézkedésnek.

A védőterületeket hidrogeológusok számítással, numerikus modellezéssel határozzák meg aszerint, hogy egy adott területről mennyi idő alatt ér el a vízrészecske és vele együtt az esetleges szennyezőanyag a vízkivételi helyekhez. A számításokat kútvizsgálatok és helyszíni hidrogeológiai vizsgálatok, mérések előzik meg, melyek során feltárásra kerül a termelő objektum teljes környezete, a vízbázist felépítő kőzetek és azok tulajdonságai.

A védőövezetre vonatkozó intézkedések tervezéséhez, a diagnosztikai vizsgálatok keretén belül egy részletes állapotfelmérésre kerül sor. Az állapotértékelés során terepbejárással felmérésre kerülnek a területhasználatok, a potenciális szennyezőforrások, amelyek havária esetén jelenthetnek csak veszélyt, valamint talaj- és vízmintavételezéssel a tényleges szennyezések is feltárásra kerülnek.

Az állapotfelmérés alapján készül el a biztonságba helyezési terv, ami részletesen tartalmazza a védelembe helyezéssel kapcsolatos teendőket. E terv alapján készül a Zöldhatóság határozata is.

A belső védőterületek, hogy a termelőkutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen, a jogszabály szerint állami illetve önkormányzati tulajdonban kell legyenek. A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartsa, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve végezze. A tényleges talaj és talajvíz szennyezések esetén a szennyezések felszámolását a „szennyező fizet” elv alapján a szennyeződést okozónak kell végrehajtania és a költségek is őt terhelik.

A vízkészletek mennyiségi és minőségi állapotának folyamatos észlelésére csaknem minden vízbázis esetében monitoring rendszer kerül kialakításra.

o Vízbázisok teljeskörű diagnosztikája
o Vízbázisokon található szennyezőforrások felmérése, állapotértékelés
o Vízbázis biztonságba helyezési tervek készítése
o Kútvizsgálatok, termelésoptimalizálás

Ivóvíz-biztonsági tervrendszer | bovebben

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfelelő intézeteivel egyetértésben, a veszélyelemzésen és a kockázatok értékelésén alapuló, ún. ivóvíz-biztonsági tervrendszerek (Water Safety Plans) kiépítését, és működtetését látja a legmegfelelőbb, leghatékonyabb módszernek az ivóvízellátás biztonságának folyamatos fenntartása érdekében.

A módszer alapja egy széleskörű kockázatelemzés és értékelés, végighaladva a vízellátási lánc minden egyes elemén, a vízbeszerzéstől a fogyasztóig.

Az ivóvíz biztonsági tervrendszer készítését a 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelet – az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról írja elő.

Az ivóvíz‐biztonsági tervrendszerek alapja ‐ a fogyasztó egészségének védelme érdekében ‐ a „jó” ivóvíz szolgáltatási gyakorlat biztosítása, a nyers víz esetleges szennyezésének minimalizálása, a szennyezettség csökkentése vagy eltávolítása a megfelelő tisztítási technológiák alkalmazásával, valamint az elosztó rendszerben bekövetkező utólagos szennyeződés megelőzése. A módszer fő irányai alkalmazhatóak minden ivóvíz szolgáltató rendszerre, függetlenül a méretüktől, illetve összetettségüktől.

Akkreditált vízmintavétel és vízminőségi kiértékelések | bovebben

A hatályos jogszabályok szerint hatósági döntéseket csak olyan vizsgálatok alapján lehet hozni, amelyek akkreditált – vagyis ellenőrizhető, nyomon követhető és az adott szabványok szerinti – mintavételen alapul.

A Társaság 2001 óta rendelkezik mintavételi akkreditációval. A környezeti mintavevő csoport jelenleg ivóvíz, felszíni és felszín alatti víz, valamint talajmintavétel területeken akkreditált. A mintavételi tevékenység megfelel az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány akkreditálási határozatban foglalt követelményeinek, valamint a NAR-19-IV szabályzatnak. A mintavevő szervezet jelenleg NAH-7-001912013 került bejegyzésre a Nemzeti Akkreditáló hatóság határozata alapján.

Hidrodinamikai és transzport modellezés | bovebben

A SMARAGD-GSH Kft. Magyarországon az elsők között kezdte el fejleszteni modellezői tevékenységét. A modellezés során a szakember a valóságot szimulálja. Az elmúlt évtizedben a numerikus modellezés nagyon sokat fejlődött, a kétdimenziós szelvény menti modellek helyét a háromdimenziós, különböző látványos megjelenítési elemeket is tartalmazó modellek vették át.

Munkáink során kisebb térségek és nagyobb régiók vízföldtani, áramlási modelljét készítettük el, amelyek alkalmazásával védőterületeket határoztunk meg, vízkészleteket számítottunk, éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatok hatását becsültük.

A felszín alatti áramlások modellezésére a VISUAL MODFLOW, PROCESSING MODFLOW és a FEFLOW szoftvereket használjuk. Ezek mellett még számos más, a modellezést támogató szoftvert használunk. A társaság legnagyobb eredménye, hogy az országban először készített 3D hőtranszport és áramlási modellt regionális területre, karsztos hévíztartóra.

A numerikus hidrodinamikai transzport modellezéssel a szennyeződések terjedését is vizsgálhatjuk, ezért elengedhetetlen munkafázisa a környezeti hatásvizsgálatok és a műszaki beavatkozási tervek készítésének.


Rétegvízbázisok modellezése
Csapi üzemelő vízbázis diagnosztikai vizsgálata és biztonságba helyezése – A termelőkutak védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel
A Majosházi Vízmű és a Délegyházi Vízmű termelőkútjai védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel Szigetszentmárton vízbázis új fúrású kútja védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel
Tura üzemelő vízbázis diagnosztikai vizsgálata és biztonságba helyezése – A termelőkutak védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel
A Dunavarsányi Vízmű 4 termelőkútjai védőterületének hidrodinamikai modellezése
Elek-dél üzemelő sérülékeny vízbázis diagnsoztikai vizsgálata – A termelőkutak védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel
Görbeháza üzemelő sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata, védőterület hidrodinamikai modelljének elkészítése
Hosszúpályi, Hajdúbagos, Hajdúszovát üzemelő sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálata – A termelőkutak védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel
Csurgói távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata – A termelőkutak védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel

Hidrodinamikai modellezések vízkutatási munkák és környezeti hatásvizsgálatok részére
Ároktő-Tiszadorogma távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata
Solti -sziget távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata
Csurgói távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata
Szentborbás távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata
Egerszalók termálkutak rendelkezésre álló vízkészlet vizsgálata
Dél-Alföldi régió regionális hidrodinamikai modelljének elkészítése
Duna völgy regionális hidrodinamikai modellje
A Bükk hegység regionális hidrodinamikai modelljének elkészítése
A Harkány és térségének regionális hidrodinamikai modelljének elkészítése

Monitoring rendszerek tervezése, engedélyeztetése, létesítése és üzemeltetése | bovebben

A SMARAGD-GSH Kft. nagy gyakorlattal rendelkezik monitoring rendszerek tervezésében, engedélyeztetésében, kivitelezésében, valamint a monitoring rendszerek működtetésében.

A felszíni és a felszín alatti vízrendszerekben természetes és emberi hatásra bekövetkező mennyiségi és minőségi változások nyomon követésére alkalmasak a monitoring rendszerek. A monitoring rendszer különböző objektumokból (kutakból, vízhozam mérő műtárgyakból, mederszondák) vízminőség mérésére alkalmas mérőműszerekből stb.) állhat, attól függően, hogy milyen folyamatot kell megfigyelni. Működtetésükkel az üzemeltető tudomást szerezhet a víz minőségi vagy mennyiségi problémáiról, időben intézkedhet a káros folyamatok megállítására.

Az adattovábbítás ma már on-line módon is történhet, amikor távadó segítségével folyamatos kapcsolat áll fenn a monitoring objektummal. Ez amellett, hogy költséghatékony módszer, folyamatos adatlekérdezést lesz tehetővé.

A monitoring adatok kinyerése, adatbázisba rendezése és hosszú távú megőrzése legalább annyira fontos feladat, mint az adatok terepi mérése. Megfelelő informatikai eszközeinkkel élenjárunk a partnereink igényei szerint tervezett geoadatbázis rendszerek elkészítésében és működtetésében.

A monitoring tevékenységünkhöz hozzátartozik az adatbázisba rendezett adatok kiértékelése, prognózisok készítése, intézkedések megfogalmazása, valamint a hatályos jogszabályok szerinti összefoglaló jelentések készítése.

Térinformatikai adatbázisok tervezése és üzemeltetése | bovebben

A jó döntések meghozatalához megfelelő minőségű és mennyiségű információra van szükség.

A tanulmányok és tervek alapját is a jó, visszakereshető adatok jelentik. A monitoring adatok kinyerése, adatbázisba rendezése és hosszú távú megőrzése is legalább annyira fontos feladat, mint az adatok terepi mérése.

Megfelelő informatikai eszközeinkkel élenjárunk a partnereink igényei szerint tervezett geoadatbázis (térképi és leíró adatokat együtt tartalmazó) rendszerek elkészítésében és működtetésében.

Vízgyűjtő gazdálkodási tervek | bovebben

A társadalom igényli, hogy a vízellátás zökkenőmentes legyen, a csapból jó minőségű víz kerüljön a pohárba. Fontos számunkra, hogy a mezőgazdaság és az ipar számára a víz megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljon. Szeretnénk felhasználni a termálvizeket a gyógyászatban, sőt energetikai céllal is. Az ásványvizes palackok pedig napjainkban már nem hiányozhatnak a boltokból. A társadalmi igények mellett a víz az élő környezet fennmaradáshoz is szükséges, vízgazdálkodási szempontból ezt ökológiai vízigénynek nevezzük.

A sokféle, felszín alatti vízből történő vízigény kielégítése az állami intézmények, a hatóságok, a vízszolgáltatók és a vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek folyamatos, egymásra épülő munkáját igényli.

Az ökológiai és társadalmi vízigények megfelelő kielégítésére az EU Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervet kell készíteni.