Miskolc város karsztos vízbázisának biztonságba helyezése

elvalaszto

Miskolc város első vízművét, a Miskolctapolcai vízművet 1913-ban tervezte Pazár István. A vízigények növekedésével folyamatosan épült ki a másik hét vízmű, a Bükk keleti részén található nagyobb karsztforrások, a Szinva-, Garadna-, Anna-, Felső-, Szentgyörgy-, Tavi-forrás és a Király-kút vizének felhasználásával.

A források vize a beszivárgó csapadékból származik. A víz a felszín alatt a mészkő rétegekben a repedés hálózaton és a nagyobb barlangrendszereken keresztül áramlik. A vízzel együtt a felszín alá kerülő esetleges szennyeződés még nagyobb távolságokról is gyorsan eljuthat a vízmű forrásokhoz.

A vízbázisok felszínén erdők, települések, idegenforgalom szempontjából frekventált területek, utak, bányák találhatók. Az évszázados fejlődés eredményeképpen folyamatosan változik a Kelet-Bükkre jellemző természeti, társadalmi, gazdasági környezet. A sérülékenységet mutatja, hogy az ember, és az életet biztosító források évezredes együttélését gyakorta kisérték a megfertőződött víz okozta járványok. Ma már ilyen nem fordulhat elő. A vízmű szigorú feltételekkel üzemel, a vízbázison a törvények szerint nem lehet szennyezőanyag, nem működhet szennyező tevékenység. Több eltérő érdekeltségű területhasználat egymás melletti párhuzamos működtetése lehetséges, de csak bizonyos feltételekkel.

Az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásában, Miskolc város Önkormányzatának projektvezetésével, a SMARAGD-GSH Kft. és alvállalkozóinak kivitelezésében, valamint a Miskolci Vízmű MIVIZ Kft. közreműködésével a „Miskolc város karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata” című projekt keretében (2010-2012) elkészült a védelem alapját képező védőterületi rendszer, valamint a biztonságba helyezési terv, amely részletesen meghatározza a betartandó szabályokat és elvégzendő feladatokat, a jó minőségű, tiszta ivóvíz megőrzése érdekében.

A védőterületeken a megfelelő észlelőhálózat is kiépítésre került. A Bükk vízföldtanilag fontosabb pontjain a meglévő kutak felújításra kerültek, és 10 db új észlelőkút került lemélyítésre. Az észlelőkutakon olyan mérőműszerek kerültek elhelyezésre, melyek alkalmasak a karsztvízszint és néhány fizikai paraméter változásának folyamatos nyomon követésére. A műszerek egy része online kapcsolatban áll a MIVIZ Kft. diszpécser központjával, lehetővé téve a gyors döntések meghozatalát.

A diagnosztikai vizsgálat keretében Bükkszentkereszten felállított meteorológiai állomás távadóval továbbítja a napi mért hőmérséklet és csapadék adatokat, amelyek segítségével a vízmű időben tud reagálni a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék okozta hatásokra.

A megfigyelőkutakon kívül 3 db vízhozammérő műtárgy is épült a Szinván és a Hejő-patakon, amivel a természetvédelem és a szakemberek régi vágya teljesül, és folyamatosan mérhetővé válnak a Kelet-Bükk jelentősebb vízfolyásai által szállított vízmennyiségek.