Tevékenységek

elvalaszto

A SMARAGD-GSH Kft. tevékenységi köre magában foglalja a kutatást, a tervezést, engedélyeztetést és a kivitelezést a vízgazdálkodás és a környezetvédelem csaknem minden területén.

A környezetvédelemhez kapcsolódó tevékenységeink a következők:

Új vízbázisok kutatása. Víztermelő (ivóvíz, ásványvíz, gyógyvíz, termálvíz, öntözővíz)
kutak tervezése, engedélyeztetése és létesítése |
bovebben

Napjainkban nagy igény mutatkozik ásványvíz, gyógyvíz, termálvíz termelő kutak létesítésére. Az ivóvíztermelő kutak kiváltása is felmerülhet vízminőségi okok, vagy a termelő kút tönkremenetele miatt. A nyári aszályokkal az öntöző kutak iránti igény is egyre növekszik. Fűtésre, hőkinyerésre is egyre nagyobb mértékben kerül kitermelésre a felszín alatti víz.

Jó kutat azonban nem mindenhol lehet fúrni. Mindenhol más adottságokkal bíró vízadó, vagy éppenséggel nem vízadó képződmények vannak gazdaságosan elérhető mélységekben. A kút kialakítását megelőzően ezért mindenképpen hasznos a vízföldtani szakvélemény készítése, ami töredéke a fúrási költségeknek.

A kutak kiképzését megelőzően létesítési engedélyt kell kérni. Ha a kút termelése bizonyos mennyiséget túllép, vagy a környéken már meglévő termelésre, a védett természeti értékekre hatással lehet, akkor környezeti hatásvizsgálatot is kell készíteni.

A kutak kialakítását követően a kútban geofizikai vizsgálat készül. Ez részben szükséges a vízföldtani naplóhoz, részben ez az egyetlen módja, hogy a fúrást kivitelező vállalkozót leellenőrizzük. Nagyon sokszor készül rossz kútszerkezet, amely miatt később minőségi és mennyiségi problémák adódhatnak, és komoly károk is érhetik a megbízót.

A vízföldtani napló tartalmazza a kút létesítéskori adatait (kút helye, vízminőség, kút vízadó képessége stb.). A folyamat végén üzemelési engedélyt kell kérni, amelynek kötelező része a vízföldtani napló.

Geotermikus vízellátó létesítményekhez kapcsolódó kutatás, tervezés | bovebben

A geotermikus energia alternatív zöld energia. Amikor a hőt a nagyobb mélységekből kitermelt termálvízből nyerjük, azonban nem beszélhetünk egyértelműen megújuló energiaforrásról.

A geotermikus energia kihasználására szánt termálkutak létesítését megelőzően mindenképpen vízföldtani kutatásra van szükség, amellyel a jó vízadó képződményeket, azok mélységét, tektonikai zónákat ki lehet mutatni, javaslatot lehet tenni a kutak elhelyezésére.

A geotermikus kutatásban, a hatások vizsgálatában fontos szerepet játszik a hőtranszportos hidrodinamikai modellezés, amelyben cégünk komoly eredményeket ért el.

A kitermelt termálvizet a jogszabályok szerint a használat után vissza kell sajtolni. A vízhasználó érdeke is a visszasajtolás, hiszen a felszíni alatti vizek után pótlódása a nagy mélységekben korlátozott és lassú folyamat. A termelő-sajtoló kútpár tervezése speciális tudást igénylő feladat.

Vízbázis védelem, teljes körű vízbázis diagnosztika | bovebben

Magyarországon az ivóvíz célú vízkivételek 95%-a származik felszín alatti vízből, döntően sérülékeny földtani környezetből. A sérülékeny földtani környezet azt jelenti, hogy a víztartó képződmény felett nincs olyan természetes képződmény, amely védené a vízadót a felszíni szennyeződésektől (pl. ilyen egy nagyobb vastagságú agyagréteg). A Magyar Állam ezért célul tűzte ki a vízbázisok hosszútávú védelmét: az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzését, a természetes jó vízminőség megőrzését az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében, és a jövőbeni emberi fogyasztásra szánt vízbázisok területén is.

Az ivóvízbázisok védelmét a 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet szabályozza, amely az üzemelő, a tartalék és a távlati vízbázisokra egyaránt vonatkozik. A belső védőterületet minden vízbázisnál, a külső és a hidrogeológiai védőidomokat, illetve védőterületeket a közcélú, felszíni szennyeződések szempontjából sérülékeny vízbázisok esetén védőterületi határozattal kell jelölni. Nem sérülékeny ivóvízbázisok és egyéb ivóvízminőséget igénylő vízkivételi helyek esetében ez nem kötelező, de a tulajdonos kezdeményezheti (ez utóbbi körbe tartoznak az ásványvíz- és gyógyvíz-bázisok is).

A felszín alatti víz a magyar állam tulajdona. 1997-ben a vízbázisok védelmében kormányprogram indult („Üzemelő és távlati, sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata” címmel), amely programba egy előzetes szűrés alapján 614 üzemelő és 71 távlati vízbázis került. A diagnosztikai program az állam finanszírozásában, a vízügyi igazgatóságok beruházásában zajlott. 2008-tól a finanszírozás európai uniós forrásokból folytatódott, a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) KEOP 2.2.3. részprogramja keretében. A támogatások kedvezményezettjei az állami tulajdonban lévő regionális vízművek, illetve az önkormányzatok, vagy önkormányzati társulások lettek.

A jogszabály szerint a védelembe helyezés első lépcsője a vízbázis védőterületének a kijelölése. A védőterület jelenti a jogi alapját minden további intézkedésnek.

A védőterületeket hidrogeológusok számítással, numerikus modellezéssel határozzák meg aszerint, hogy egy adott területről mennyi idő alatt ér el a vízrészecske és vele együtt az esetleges szennyezőanyag a vízkivételi helyekhez. A számításokat kútvizsgálatok és helyszíni hidrogeológiai vizsgálatok, mérések előzik meg, melyek során feltárásra kerül a termelő objektum teljes környezete, a vízbázist felépítő kőzetek és azok tulajdonságai.

A védőövezetre vonatkozó intézkedések tervezéséhez, a diagnosztikai vizsgálatok keretén belül egy részletes állapotfelmérésre kerül sor. Az állapotértékelés során terepbejárással felmérésre kerülnek a területhasználatok, a potenciális szennyezőforrások, amelyek havária esetén jelenthetnek csak veszélyt, valamint talaj- és vízmintavételezéssel a tényleges szennyezések is feltárásra kerülnek.

Az állapotfelmérés alapján készül el a biztonságba helyezési terv, ami részletesen tartalmazza a védelembe helyezéssel kapcsolatos teendőket. E terv alapján készül a Zöldhatóság határozata is.

A belső védőterületek, hogy a termelőkutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen, a jogszabály szerint állami illetve önkormányzati tulajdonban kell legyenek. A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartsa, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve végezze. A tényleges talaj és talajvíz szennyezések esetén a szennyezések felszámolását a „szennyező fizet” elv alapján a szennyeződést okozónak kell végrehajtania és a költségek is őt terhelik.

A vízkészletek mennyiségi és minőségi állapotának folyamatos észlelésére csaknem minden vízbázis esetében monitoring rendszer kerül kialakításra.

Vízbázisok védőterületének kijelölése | bovebben

A 123/1997 (VII.28.) Korm. rendelet szerint a vízbázisok védelembe helyezésének első lépcsője a vízbázis védőterületének a kijelölése. A védőterület jelenti a jogi alapját minden további intézkedésnek.

A védőterületeket hidrogeológusok számítással, numerikus modellezéssel határozzák meg aszerint, hogy egy adott területről mennyi idő alatt ér el a vízrészecske és vele együtt az esetleges szennyezőanyag a vízkivételi helyekhez. A számításokat kútvizsgálatok és helyszíni hidrogeológiai vizsgálatok, mérések előzik meg, melyek során feltárásra kerül a termelő objektum teljes környezete, a vízbázist felépítő kőzetek és azok tulajdonságai.

A különböző elérési idejű védőövezetek azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen akadályozni, korlátozni.

• A belső védőövezet (elérési idő: 20 nap) célja a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól.
• A külső védőövezet (elérési idő: fél év) a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezőanyagok elleni védelmet szolgálja.
• A hidrogeológiai „A” zóna (elérési idő: 5 év) és „B” zóna (elérési idő: 50 év) feladata a le nem bomló szennyező anyagok elleni védelem.

A védőterületekről földhivatali dokumentáció készül, amely alapján a védőterületek a földhivatalban bejegyzésre kerülnek.

Ivóvíz-biztonsági tervrendszer készítése | bovebben

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfelelő intézeteivel egyetértésben, a veszélyelemzésen és a kockázatok értékelésén alapuló, ún. ivóvíz-biztonsági tervrendszerek (Water Safety Plans) kiépítését, és működtetését látja a legmegfelelőbb, leghatékonyabb módszernek az ivóvízellátás biztonságának folyamatos fenntartása érdekében.

A módszer alapja egy széleskörű kockázatelemzés és értékelés, végighaladva a vízellátási lánc minden egyes elemén, a vízbeszerzéstől a fogyasztóig.

Az ivóvíz biztonsági tervrendszer készítését a 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelet – az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról írja elő.

Az ivóvíz‐biztonsági tervrendszerek alapja ‐ a fogyasztó egészségének védelme érdekében ‐ a „jó” ivóvíz szolgáltatási gyakorlat biztosítása, a nyers víz esetleges szennyezésének minimalizálása, a szennyezettség csökkentése vagy eltávolítása a megfelelő tisztítási technológiák alkalmazásával, valamint az elosztó rendszerben bekövetkező utólagos szennyeződés megelőzése. A módszer fő irányai alkalmazhatóak minden ivóvíz szolgáltató rendszerre, függetlenül a méretüktől, illetve összetettségüktől.

Felszíni vízfolyások rendezési és kiviteli terve | bovebben

Az utóbbi években, az extrém nagy esőzések hatásának köszönhetően sorban megdőltek a mértékadó legnagyobb vízhozamok. Nemcsak a Dunán, de kisebb vízfolyásainkon is áradások következtek be. Sok esetben szükségszerűvé vált a mederrendezés, hogy az új meder be tudja fogadni a megnövekedett vízmennyiséget.

Mederrendezés szükséges akkor is, ha a meder elhanyagolt állapotú, feliszapolódott, nem képes a vizeket elvezetni.

Az EU Víz Keretirányelve alapján a mederrendezés során figyelembe kell venni azt is, hogy a patak ne csatorna legyen, hanem természet közeli állapota kerüljön visszaállításra.

A tervek elkészítését minden esetben részletes állapotfelmérés és geodéziai bemérés előzi meg. A vízfolyások rendezésére csaknem miden esetben környezeti hatásvizsgálatot is kell készíteni.

A tervezés egyik legfontosabb része a méretezések alapját képező hidrológiai modellezések, amivel pl. meg lehet határozni a vízgyűjtő területről lefolyó vízmennyiséget.

Hidrológiai kutatások, expedíciós jellegű felmérések | bovebben

A vízföldtani vizsgálatok, az állapotértékelések, a rendelkezésre álló vízkészletek számításának egyik legfontosabb része a vízháztartás jellemzőinek meghatározása, a felszíni vizek és a felszín alatti áramlások kapcsolatának vizsgálata, a lefolyással távozó és a beszivárgó csapadék mennyiségének becslése.

A jó becslésekhez nem elegendőek a jó módszerek, szükség van a modellezett terület részletes ismeretére, minden mérhető adat – patakok, források vízhozama, ásott és fúrt kutak vízszintje stb. – egyszeri vagy ismétlődő mérésére.

A SMARAG-GSH Kft. számos referenciával, és ami a legfontosabb megfelelő mérőeszközökkel rendelkezik kisebb-nagyobb területek komplett hidrológiai felmérésére.

Vizes élőhelyek ökológia vízigényének meghatározása | bovebben

Felszíni vizeink minősége, és a vízfolyásokra jellemző életközösség természetesen is állandóan változik. Rossz állapotot az emberi tevékenység is okozhat. Negatív hatás lehet pl. a túlzott vízfelhasználás, amikor nem marad elegendő víz a vízfolyásban az ökológiai rendszerek fenntartásához.

Az EU Víz Keretirányelve és Magyarország 2010-ben elkészült vízgyűjtő gazdálkodási terve szerint a felszíni és a felszín alatti vízből csak annyi hasznosítható, hogy a vizek jó állapota fennmaradjon.

A keretirányelv megtartásához tehát szükség van a vizek jó állapotának definiálására, az ökológiai vízigények meghatározására.

Akkreditált víz-, és talajmintavétel | bovebben

A hatályos jogszabályok szerint hatósági döntéseket csak olyan vizsgálatok alapján lehet hozni, amelyek akkreditált – vagyis ellenőrizhető, nyomon követhető és az adott szabványok szerinti – mintavételen alapul.

A Társaság 2001 óta rendelkezik mintavételi akkreditációval. A környezeti mintavevő csoport jelenleg ivóvíz, felszíni és felszín alatti víz, valamint talajmintavétel területeken akkreditált. A mintavételi tevékenység megfelel az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány akkreditálási határozatban foglalt követelményeinek, valamint a NAR-19-IV szabályzatnak. A mintavevő szervezet jelenleg NAH-7-0019/2013 került bejegyzésre a Nemzeti Akkreditáló Hatóság határozata alapján.

Hidrodinamikai és transzport modellezés | bovebben

A SMARAGD-GSH Kft. Magyarországon az elsők között kezdte el fejleszteni modellezői tevékenységét. A modellezés során a szakember a valóságot szimulálja. Az elmúlt évtizedben a numerikus modellezés nagyon sokat fejlődött, a kétdimenziós szelvény menti modellek helyét a háromdimenziós, különböző látványos megjelenítési elemeket is tartalmazó modellek vették át.

Munkáink során kisebb térségek és nagyobb régiók vízföldtani, áramlási modelljét készítettük el, amelyek alkalmazásával védőterületeket határoztunk meg, vízkészleteket számítottunk, éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatok hatását becsültük.

A felszín alatti áramlások modellezésére a VISUAL MODFLOW, PROCESSING MODFLOW és a FEFLOW szoftvereket használjuk. Ezek mellett még számos más, a modellezést támogató szoftvert használunk. A társaság legnagyobb eredménye, hogy az országban először készített 3D hőtranszport és áramlási modellt regionális területre, karsztos hévíztartóra.

A numerikus hidrodinamikai transzport modellezéssel a szennyeződések terjedését is vizsgálhatjuk, ezért elengedhetetlen munkafázisa a környezeti hatásvizsgálatok és a műszaki beavatkozási tervek készítésének.


Rétegvízbázisok modellezése
Csapi üzemelő vízbázis diagnosztikai vizsgálata és biztonságba helyezése – A termelőkutak védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel
A Majosházi Vízmű és a Délegyházi Vízmű termelőkútjai védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel Szigetszentmárton vízbázis új fúrású kútja védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel
Tura üzemelő vízbázis diagnosztikai vizsgálata és biztonságba helyezése – A termelőkutak védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel
A Dunavarsányi Vízmű 4 termelőkútjai védőterületének hidrodinamikai modellezése
Elek-dél üzemelő sérülékeny vízbázis diagnsoztikai vizsgálata – A termelőkutak védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel
Görbeháza üzemelő sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata, védőterület hidrodinamikai modelljének elkészítése
Hosszúpályi, Hajdúbagos, Hajdúszovát üzemelő sérülékeny vízbázisok diagnosztikai vizsgálata – A termelőkutak védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel
Csurgói távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata – A termelőkutak védőterületének meghatározása hidrodinamikai modellezéssel

Hidrodinamikai modellezések vízkutatási munkák és környezeti hatásvizsgálatok részére
Ároktő-Tiszadorogma távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata
Solti -sziget távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata
Csurgói távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata
Szentborbás távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata
Egerszalók termálkutak rendelkezésre álló vízkészlet vizsgálata
Dél-Alföldi régió regionális hidrodinamikai modelljének elkészítése
Duna völgy regionális hidrodinamikai modellje
A Bükk hegység regionális hidrodinamikai modelljének elkészítése
A Harkány és térségének regionális hidrodinamikai modelljének elkészítése

Monitoring rendszerek tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése és üzemeltetése | bovebben

A SMARAGD-GSH Kft. nagy gyakorlattal rendelkezik monitoring rendszerek tervezésében, engedélyeztetésében, kivitelezésében, valamint a monitoring rendszerek működtetésében.

A felszíni és a felszín alatti vízrendszerekben természetes és emberi hatásra bekövetkező mennyiségi és minőségi változások nyomon követésére alkalmasak a monitoring rendszerek. A monitoring rendszer különböző objektumokból (kutakból, vízhozam mérő műtárgyakból, mederszondák) vízminőség mérésére alkalmas mérőműszerekből stb.) állhat, attól függően, hogy milyen folyamatot kell megfigyelni. Működtetésükkel az üzemeltető tudomást szerezhet a víz minőségi vagy mennyiségi problémáiról, időben intézkedhet a káros folyamatok megállítására.

Az adattovábbítás ma már on-line módon is történhet, amikor távadó segítségével folyamatos kapcsolat áll fenn a monitoring objektummal. Ez amellett, hogy költséghatékony módszer, folyamatos adatlekérdezést lesz tehetővé.

A monitoring adatok kinyerése, adatbázisba rendezése és hosszú távú megőrzése legalább annyira fontos feladat, mint az adatok terepi mérése. Megfelelő informatikai eszközeinkkel élenjárunk a partnereink igényei szerint tervezett geoadatbázis rendszerek elkészítésében és működtetésében.

A monitoring tevékenységünkhöz hozzátartozik az adatbázisba rendezett adatok kiértékelése, prognózisok készítése, intézkedések megfogalmazása, valamint a hatályos jogszabályok szerinti összefoglaló jelentések készítése.

Térinformatikai adatbázisok tervezése és üzemeltetése | bovebben

A jó döntések meghozatalához megfelelő minőségű és mennyiségű információra van szükség.

A tanulmányok és tervek alapját is a jó, visszakereshető adatok jelentik. A monitoring adatok kinyerése, adatbázisba rendezése és hosszú távú megőrzése is legalább annyira fontos feladat, mint az adatok terepi mérése.

Megfelelő informatikai eszközeinkkel élenjárunk a partnereink igényei szerint tervezett geoadatbázis (térképi és leíró adatokat együtt tartalmazó) rendszerek elkészítésében és működtetésében.

Vízgyűjtő gazdálkodási tervek | bovebben

A társadalom igényli, hogy a vízellátás zökkenőmentes legyen, a csapból jó minőségű víz kerüljön a pohárba. Fontos számunkra, hogy a mezőgazdaság és az ipar számára a víz megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljon. Szeretnénk felhasználni a termálvizeket a gyógyászatban, sőt energetikai céllal is. Az ásványvizes palackok pedig napjainkban már nem hiányozhatnak a boltokból. A társadalmi igények mellett a víz az élő környezet fennmaradáshoz is szükséges, vízgazdálkodási szempontból ezt ökológiai vízigénynek nevezzük.

A sokféle, felszín alatti vízből történő vízigény kielégítése az állami intézmények, a hatóságok, a vízszolgáltatók és a vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek folyamatos, egymásra épülő munkáját igényli.

Az ökológiai és társadalmi vízigények megfelelő kielégítésére az EU Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervet kell készíteni.

Települési környezetvédelmi programok kidolgozása | bovebben

Magyarországon a környezetvédelem tervezési rendszerének kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Ktv.) teremtette meg, amely kimondja, hogy a környezetvédelmi tervezés alapja a hatévenként megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP).

A Ktv. 46. § (1) b) pontja szerint a települési önkormányzatoknak a Nemzeti Környezetvédelmi Programra alapozva és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területükre önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk, amelyet a képviselő-testületnek/közgyűlésnek jóvá kell hagynia. A programot szükség szerint - de legalább kétévente – felül kell vizsgálni.

A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. A társadalom jólétének, életminőségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlődés természeti örökségünk megőrzésével, természeti erőforrásaink védelmével, fenntartható használatával, a megfelelő környezeti minőség elérésével szerves egységben valósul meg.

A települési környezetvédelmi programok készítésének célja kettős: egyrészt aktívan hozzájárul az országos és regionális szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához, másrészt hatékony eszköz az adott település helyi problémáinak kezelésére.

Környezeti hatásvizsgálatok készítése | bovebben

Cégünk környezeti hatásvizsgálatokat is készít. A vizsgálat magában foglalja egy új fejlesztés, beruházás, ipari létesítmény, esetleg egy új vízkivétel vagy vízfolyás rendezésének az épített és természetes környezetre, az ökológiai rendszerekre, a felszíni és felszín alatti vizekre, talajra, és levegőre, az emberi egészségre gyakorolt komplex hatásának vizsgálatát.

A környezeti hatásvizsgálat készítését jogszabály (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) írja elő a tervezett tevékenységtől és annak volumenétől függően.

A környezeti hatásvizsgálatot rendelhet el a hatóság a vízbázisok védőterületén is, ha a vízbázis védelmi jogszabály (123/1997 (VII.17.) Korm. rendelet) azt előírja. Ebben az esetben csak a felszín alatti vízre gyakorolt hatást kell vizsgálni.

A környezeti hatásvizsgálat első lépcsőjében állapotfelmérést készül, amely az adott tevékenység megkezdését megelőző természetes, vagy alapállapotot rögzíti. A későbbiekben a változást ehhez lehet hasonlítani.

A környezeti hatásvizsgálat vizsgálja a tervezett létesítmény által potenciálisan kibocsátott szennyező anyagok időbeli és térbeli mozgását, körülhatárolja a lehetséges hatásterületet és jelzi a lehetséges hatásokat, amelyet a tervezett tevékenység okozhat a természetes környezetben: a levegőben, a talajban, a felszíni vízfolyásokban, a felszín alatti vizekben és az élővilágban.

VKI 4.7 cikk szerinti elemzés elvégzése | bovebben

Az elemzést a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. és 11. §-a szerint el kell készíteni minden olyan terv, program, beruházás, tevékenység esetében, annak megvalósítása előtt, amelyről feltételezhető, hogy veszélyeztetheti a Víz Keretirányelv (VKI) célok teljesülését.

A VKI szerinti vizsgálatot, az ún. VKI-elemzést a hatósági, szakhatósági eljárásban - a KHV rendelet 2/A. § alapján – a környezeti hatások jelentőségét vizsgáló egyszerűsített eljárás keretében kell elvégezni. Ha a terv, fejlesztés, tevékenység nem jelentős hatású, akkor nem KHV-köteles, és nem tartozik a VKI 4.7 cikke alá sem. Ezt azonban a VKI-elemzés elvégzésével a KHV rendelet 2/A. § alapján a vízjogi, vagy építési, vagy más engedélyezési eljárás keretében kell bizonyítani. Röviden, tehát a VKI-elemzést minden vizet érintő terv, beavatkozás esetében el kell végezni, de a VKI 4.7 cikk szerinti mentességi eljárást csak a jelentős hatású, kivételes esetekre kell és lehet alkalmazni.

Natura 2000 hatásbecslés | bovebben

Amennyiben a tervezett tevékenység, beruházás hatásterülete Natura 2000 területet érint és arra jelentős hatása lehet, akkor el kell készíttetni a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt.

A Natura 2000 területek lehatárolását, fenntartásának célját, az adott területen található közösségi jelentőségű madárfajok, állatfajok, növényfajok felsorolását az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza.

A hatásbecslési dokumentáció tartalmi követelményeit e jogszabály 14. mellékelte határozza meg. A Natura 2000 hatásbecslés készítése során a Natura 2000 terület jelöléséül szolgáló közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre, valamint azok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások becslését szükséges elvégezni. A Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció önálló dokumentáció, nem része a környezetvédelmi engedélykérelmi dokumentációknak.

Környezetvédelmi tényfeltárások és állapotértékelések | bovebben

Számos emberi tevékenység, főképpen az ipar okoz szennyezést a talajban és a felszín alatti vízben. Ma már a szigorú környezetvédelmi jogszabályoknak köszönhetően ritkán találkozunk ezzel, de van még néhány a múltból itt maradt eset, és havária következtében most is előfordulhat környezetszennyezés.

A tényfeltárás során különböző vizsgálati módszerekkel meghatározásra kerül az adott szennyeződés mértéke, és a kiterjedése. A környezetvédelmi jogszabályok szigorú határértéket írnak elő az egyes szennyező anyagok a talajban és a felszín alatti vízben megengedett koncentrációjára vonatkozóan, ezért az eredmények megbízhatósága szempontjából fontos az alkalmazott mintavételi és vizsgálati eljárás. A szennyeződések talaj és felszín alatti vízbeli koncentrációjának vizsgálata általában fúrásos feltárás után, akkreditált mintavétellel, és a minták független, akkreditált laboratóriumban végzett elemzésével történik.

A felmérések adatainak kiértékeléséhez számítógépes modellező, kiértékelő programokat használunk. Numerikus hidrodinamikai és transzport modellezéssel pl. meg lehet határozni a szennyeződés mozgásának várható sebességét és irányát is.

A kapott eredmények felhasználásával kiértékelésre kerül az egészségügyi és környezeti kockázat, amelyet a szennyezés jelent. Az egészségügyi és környezeti kockázat alapján kerül meghatározásra a kármentesítési célállapot határérték.

A tényfeltárás végeredménye, hogy műszaki beavatkozási terv készül, amelyben meghatározásra kerül a környezet-helyreállítás módszere, a vizsgált terület adottságai, valamint a szennyező anyagok milyensége és mennyisége, és a megállapított kármentesítési célállapot határérték alapján.

Szennyezett területek kármentesítése | bovebben

A tényfeltárás alapján, a műszaki beavatkozási tervben kerül meghatározásra a környezet-helyreállítás módszere, a vizsgált terület adottságai, valamint a szennyező anyagok milyensége és mennyisége, a megállapított kármentesítési célállapot határérték szerint.

A SMARAGD–GSH Kft. környezet-helyreállítási vagy népszerűbb nevén kármentesítési szolgáltatásai a talaj és a talajvíz tisztítását, és különböző műtárgyak szennyezésektől való megtisztítását foglalják magukba.

Az ajánlott talajtisztítási szolgáltatások kiterjednek a kitermeléssel, vagy kitermelés nélküli, helyszínen történő szennyezőanyag eltávolítási módszerekre.

Az in situ talajtisztítás rendszerint kevésbé költséges, ezért számos olyan eljárást alkalmazunk, amellyel a szennyező anyagokat folyamatosan, a helyszínen távolítjuk el, vagy csökkentjük a káros anyagok hatását és mennyiségét. A helyszíni eljárások a biológiai ártalmatlanítás, a levegőztetés, a stabilizálás és a vegyi megkötés. Amennyiben a körülmények nem teszik lehetővé a szennyeződés helyszíni ártalmatlanítását, úgy a talaj kitermelésével a helyszínen, vagy megfelelő ártalmatlanító helyre szállításával és kezelésével történik a mentesítés.

A talajvíz tisztításához először a rendelkezésre álló hidrogeológiai adatok alapján hidrogeológiai modellt dolgozunk ki, amely alapján meghatározható az optimális és költségtakarékos, valamint a megrendelő és a környezetvédelmi hatóság elvárásainak megfelelő talajvíz mentesítési rendszer. A talajvíz tisztításához saját fejlesztésű sztrippelő (levegőztető) berendezést használunk.

A talaj és a talajvíz minőségének folyamatos ellenőrzését megfigyelő rendszerrel végezzük. A megfigyelés során követhető, és igazolható a kármentesítési folyamat hatékonysága.

Környezetvédelmi és hidrogeológiai kutatás és fejlesztés | bovebben

A társaság fontosnak tartja, hogy a kiadott szakértői anyagok, tanulmányok hátterében olyan kutatások, vizsgálatok álljanak, amelyek kellőképpen megalapozzák, alátámasztják szakmai álláspontunkat.

Fontosnak tartjuk ezért, és saját erőforrást is biztosítunk a kutatás–fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozására és hasznosítására.

Saját fejlesztés eredménye pl.:

- A 99,5 % - os hatásfokkal üzemelő, a szénhidrogénnel szennyezett víz megtisztítására alkalmas levegőztető berendezés, amelyet kármentesítési munkáinkban hasznosítunk.

- A monitoring kutakba telepíthető, hosszú élettartamú, megbízhatóan működő, automata vízszintregisztráló Hydra nevű mérőműszer, amely a vízbázis diagnosztikai és kútvizsgálati munkáinknak fontos eszköze.

A SMARAGD-GSH Kft. európai uniós támogatású (GVOP) alkalmazott kutatási és fejlesztési projektben is részt vett, mint konzorciumvezető. Ebben a projektben elsősorban a hidrodinamikai modellezést segítő módszertani kutatásokat végeztünk.

Pályázat írás, projektszervezés és koordináció | bovebben

Az Európai Unios források elnyeréséhez, a nemzetközi projektekben való részvételhez elengedhetetlen manapság a pályázat írói tudás. Különösen fontos ez a szakmai projektekben, ahol az ötletek, feladatok és célok megfogalmazásában nélkülözhetetlen a szaktudás és a szaknyelv ismerete.

Számos megvalósításra váró projektötlettel rendelkezünk, amelyekhez folyamatosan pályázatokat és partnereket keresünk.

Nemzetközi projektekben való részvétel | bovebben

A társaság nemzetközi, Európai Uniós finanszírozású projektekben (PHARE, LIFE, INTERREG, ETE Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködés) is részt vett. A projektek során széles kapcsolatrendszerre tettünk szert, és sokat tanulhattunk a külföldi kollégáktól szakmai téren és a projekt szervezés területén is. Ezek a projektek általában egy nagyobb régióra, vagy határ menti területekre terjedtek ki olyan vízgazdálkodási témákban, amely nemcsak Magyarországot érintik. Ezen projektek mindegyikét, mint fontosabb projektünket részletesen is bemutatjuk.