Éghajlatváltozás hatásai az ivóvízellátásra | Climate Change and impacts on Water Supply CC-Waters (CC-WaterS)

Napjainkban gyakran találkozunk az éghajlat változásából, vagy változékonyságából eredő, a vízgazdálkodást is érintő problémákkal: aszállyal, árvizeket okozó heves zivatarokkal. Magyarországon az ivóvízellátást már most is veszélyeztetik ezek a hatások, de kérdés, hogy ez hosszútávon is így marad-e.

A probléma nem csak Magyarországon időszerű, ezért 2009-ben 9 közép- és dél-európai ország – Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Olaszország és Görögország – 18 intézményének együttműködésében, az Európai Területi Együttműködési (ETE) program Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Programja keretében elindult a CC-Waters (Climate Change and impacts on water supply) projekt. A projekt célkitűzése az volt, hogy vizsgálja az ivóvízellátás várható kockázatait, és az erre adható válaszokat. A projekt 2009-ben kezdődött és 2012 tavaszán zárult. A projekt vezető partnere Bécs Város Önkormányzata, a Bécsi Vízmű volt. A SMARAGD-GSH Kft. a magyar partner, Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Nemzeti Környezetügyi Intézet alvállalkozójaként vett részt a szakértői kutató munkákban.

Az éghajlatváltozás számos módon befolyásolja az ivóvízellátást. A legfontosabb tényező a csapadéknak és a hőmérsékletnek a változása, amely módosítja a felszín alatti vízadók utánpótlását, így a hasznosítható vízkészletet is. Hatással van a területhasználatra, ami közvetve megint csak hat a felszín alatti víz mennyiségi és minőségi viszonyaira, a természetes ökoszisztémákra és a vízigényekre is. A hőmérsékletben és a csapadékban bekövetkező változásokat, és ennek következményeit a projekt az A1B éghajlati szenárió alapján vizsgálta. A változások jellemzésére a 2021–2050-re és a 2071–2100-ra meghatározott átlagos értékeket hasonlították az 1961-90-es bázisidőszak jellemzőihez.

A CC-WaterS projekt célkitűzése az volt, hogy az éghajlatváltozásnak az ivóvízellátásra gyakorolt hatását és következményeit a vízszolgáltatók szintjén vizsgálja, ezért a résztvevő országok mintaterületeket jelöltek ki. Magyarország választása a karsztvíztároló Bükk hegységre és a porózus üledékekből felépülő Nyírségre esett, ahol a helyi vízszolgáltatók, a MIVÍZ Kft., illetve a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. működésének feltételeit lehetett vizsgálni.