Magyarországon a környezetvédelem tervezési rendszerének kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Ktv.) teremtette meg, amely kimondja, hogy a környezetvédelmi tervezés alapja a hatévenként megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP).

A Ktv. 46. § (1) b) pontja szerint a települési önkormányzatoknak a Nemzeti Környezetvédelmi Programra alapozva és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területükre önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk, amelyet a képviselő-testületnek/közgyűlésnek jóvá kell hagynia. A programot szükség szerint - de legalább kétévente – felül kell vizsgálni.

A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. A társadalom jólétének, életminőségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlődés természeti örökségünk megőrzésével, természeti erőforrásaink védelmével, fenntartható használatával, a megfelelő környezeti minőség elérésével szerves egységben valósul meg.

A települési környezetvédelmi programok készítésének célja kettős: egyrészt aktívan hozzájárul az országos és regionális szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához, másrészt hatékony eszköz az adott település helyi problémáinak kezelésére.

Cégünk környezeti hatásvizsgálatokat is készít. A vizsgálat magában foglalja egy új fejlesztés, beruházás, ipari létesítmény, esetleg egy új vízkivétel vagy vízfolyás rendezésének az épített és természetes környezetre, az ökológiai rendszerekre, a felszíni és felszín alatti vizekre, talajra, és levegőre, az emberi egészségre gyakorolt komplex hatásának vizsgálatát.

A környezeti hatásvizsgálat készítését jogszabály (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) írja elő a tervezett tevékenységtől és annak volumenétől függően.

A környezeti hatásvizsgálatot rendelhet el a hatóság a vízbázisok védőterületén is, ha a vízbázis védelmi jogszabály (123/1997 (VII.17.) Korm. rendelet) azt előírja. Ebben az esetben csak a felszín alatti vízre gyakorolt hatást kell vizsgálni.

A környezeti hatásvizsgálat első lépcsőjében állapotfelmérést készül, amely az adott tevékenység megkezdését megelőző természetes, vagy alapállapotot rögzíti. A későbbiekben a változást ehhez lehet hasonlítani.

A környezeti hatásvizsgálat vizsgálja a tervezett létesítmény által potenciálisan kibocsátott szennyező anyagok időbeli és térbeli mozgását, körülhatárolja a lehetséges hatásterületet és jelzi a lehetséges hatásokat, amelyet a tervezett tevékenység okozhat a természetes környezetben: a levegőben, a talajban, a felszíni vízfolyásokban, a felszín alatti vizekben és az élővilágban.

Az elemzést a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. és 11. §-a szerint el kell készíteni minden olyan terv, program, beruházás, tevékenység esetében, annak megvalósítása előtt, amelyről feltételezhető, hogy veszélyeztetheti a Víz Keretirányelv (VKI) célok teljesülését.

A VKI szerinti vizsgálatot, az ún. VKI-elemzést a hatósági, szakhatósági eljárásban - a KHV rendelet 2/A. § alapján – a környezeti hatások jelentőségét vizsgáló egyszerűsített eljárás keretében kell elvégezni. Ha a terv, fejlesztés, tevékenység nem jelentős hatású, akkor nem KHV-köteles, és nem tartozik a VKI 4.7 cikke alá sem. Ezt azonban a VKI-elemzés elvégzésével a KHV rendelet 2/A. § alapján a vízjogi, vagy építési, vagy más engedélyezési eljárás keretében kell bizonyítani. Röviden, tehát a VKI-elemzést minden vizet érintő terv, beavatkozás esetében el kell végezni, de a VKI 4.7 cikk szerinti mentességi eljárást csak a jelentős hatású, kivételes esetekre kell és lehet alkalmazni.

Amennyiben a tervezett tevékenység, beruházás hatásterülete Natura 2000 területet érint és arra jelentős hatása lehet, akkor el kell készíttetni a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt.

A Natura 2000 területek lehatárolását, fenntartásának célját, az adott területen található közösségi jelentőségű madárfajok, állatfajok, növényfajok felsorolását az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza.

A hatásbecslési dokumentáció tartalmi követelményeit e jogszabály 14. mellékelte határozza meg. A Natura 2000 hatásbecslés készítése során a Natura 2000 terület jelöléséül szolgáló közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre, valamint azok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatások becslését szükséges elvégezni. A Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció önálló dokumentáció, nem része a környezetvédelmi engedélykérelmi dokumentációknak.

Számos emberi tevékenység, főképpen az ipar okoz szennyezést a talajban és a felszín alatti vízben. Ma már a szigorú környezetvédelmi jogszabályoknak köszönhetően ritkán találkozunk ezzel, de van még néhány a múltból itt maradt eset, és havária következtében most is előfordulhat környezetszennyezés.

A tényfeltárás során különböző vizsgálati módszerekkel meghatározásra kerül az adott szennyeződés mértéke, és a kiterjedése. A környezetvédelmi jogszabályok szigorú határértéket írnak elő az egyes szennyező anyagok a talajban és a felszín alatti vízben megengedett koncentrációjára vonatkozóan, ezért az eredmények megbízhatósága szempontjából fontos az alkalmazott mintavételi és vizsgálati eljárás. A szennyeződések talaj és felszín alatti vízbeli koncentrációjának vizsgálata általában fúrásos feltárás után, akkreditált mintavétellel, és a minták független, akkreditált laboratóriumban végzett elemzésével történik.

A felmérések adatainak kiértékeléséhez számítógépes modellező, kiértékelő programokat használunk. Numerikus hidrodinamikai és transzport modellezéssel pl. meg lehet határozni a szennyeződés mozgásának várható sebességét és irányát is.

A kapott eredmények felhasználásával kiértékelésre kerül az egészségügyi és környezeti kockázat, amelyet a szennyezés jelent. Az egészségügyi és környezeti kockázat alapján kerül meghatározásra a kármentesítési célállapot határérték.

A tényfeltárás végeredménye, hogy műszaki beavatkozási terv készül, amelyben meghatározásra kerül a környezet-helyreállítás módszere, a vizsgált terület adottságai, valamint a szennyező anyagok milyensége és mennyisége, és a megállapított kármentesítési célállapot határérték alapján.

A tényfeltárás alapján, a műszaki beavatkozási tervben kerül meghatározásra a környezet-helyreállítás módszere, a vizsgált terület adottságai, valamint a szennyező anyagok milyensége és mennyisége, a megállapított kármentesítési célállapot határérték szerint.

A SMARAGD–GSH Kft. környezet-helyreállítási vagy népszerűbb nevén kármentesítési szolgáltatásai a talaj és a talajvíz tisztítását, és különböző műtárgyak szennyezésektől való megtisztítását foglalják magukba.

Az ajánlott talajtisztítási szolgáltatások kiterjednek a kitermeléssel, vagy kitermelés nélküli, helyszínen történő szennyezőanyag eltávolítási módszerekre.

Az in situ talajtisztítás rendszerint kevésbé költséges, ezért számos olyan eljárást alkalmazunk, amellyel a szennyező anyagokat folyamatosan, a helyszínen távolítjuk el, vagy csökkentjük a káros anyagok hatását és mennyiségét. A helyszíni eljárások a biológiai ártalmatlanítás, a levegőztetés, a stabilizálás és a vegyi megkötés. Amennyiben a körülmények nem teszik lehetővé a szennyeződés helyszíni ártalmatlanítását, úgy a talaj kitermelésével a helyszínen, vagy megfelelő ártalmatlanító helyre szállításával és kezelésével történik a mentesítés.

A talajvíz tisztításához először a rendelkezésre álló hidrogeológiai adatok alapján hidrogeológiai modellt dolgozunk ki, amely alapján meghatározható az optimális és költségtakarékos, valamint a megrendelő és a környezetvédelmi hatóság elvárásainak megfelelő talajvíz mentesítési rendszer. A talajvíz tisztításához saját fejlesztésű sztrippelő (levegőztető) berendezést használunk.

A talaj és a talajvíz minőségének folyamatos ellenőrzését megfigyelő rendszerrel végezzük. A megfigyelés során követhető, és igazolható a kármentesítési folyamat hatékonysága.

A SMARAGD-GSH Kft. nagy gyakorlattal rendelkezik monitoring rendszerek tervezésében, engedélyeztetésében, kivitelezésében, valamint a monitoring rendszerek működtetésében.

A felszíni és a felszín alatti vízrendszerekben természetes és emberi hatásra bekövetkező mennyiségi és minőségi változások nyomon követésére alkalmasak a monitoring rendszerek. A monitoring rendszer különböző objektumokból (kutakból, vízhozam mérő műtárgyakból, mederszondák) vízminőség mérésére alkalmas mérőműszerekből stb.) állhat, attól függően, hogy milyen folyamatot kell megfigyelni. Működtetésükkel az üzemeltető tudomást szerezhet a víz minőségi vagy mennyiségi problémáiról, időben intézkedhet a káros folyamatok megállítására.

Az adattovábbítás ma már on-line módon is történhet, amikor távadó segítségével folyamatos kapcsolat áll fenn a monitoring objektummal. Ez amellett, hogy költséghatékony módszer, folyamatos adatlekérdezést lesz tehetővé.

A monitoring adatok kinyerése, adatbázisba rendezése és hosszú távú megőrzése legalább annyira fontos feladat, mint az adatok terepi mérése. Megfelelő informatikai eszközeinkkel élenjárunk a partnereink igényei szerint tervezett geoadatbázis rendszerek elkészítésében és működtetésében.

A monitoring tevékenységünkhöz hozzátartozik az adatbázisba rendezett adatok kiértékelése, prognózisok készítése, intézkedések megfogalmazása, valamint a hatályos jogszabályok szerinti összefoglaló jelentések készítése.