A DRV Zrt. üzemeltetésében lévő Nyirádi vízbázis a miskolci mellett az ország legnagyobb, és legveszélyeztetettebb karsztos vízbázisa.

A vízbázis biztonságba helyezési terve 2005-ben készült el. A biztonságba helyezési terv 2016-os felülvizsgálatára a vízbázis sajátságos helyzete miatt került sor.

Nyirád térségében a bauxit felszíni és felszín alatti bányászata az 1950-es évektől kezdődött. A felszín alatti bányászatot ellehetetlenítette a karsztosodott, repedezett fekü dolomitból és vetőzónákból beáramló nagy mennyiségű víz. A karsztvízszint alatt elhelyezkedő vízveszélyes bányák művelését csak úgy tudták megoldani, hogy a karsztvíz szintjét többnyire fúrt aknákon keresztül a bauxittest szintje alá mélyítették, következésképpen vízbetöréssel nem kellett számolni. A nyirádi víztelenítő aknák körül így óriási depressziós tölcsérek alakultak ki.

A bánya és egyéb ivóvízcélú vízkivételek mennyisége évtizedeken keresztül jóval meghaladta a természetes utánpótlódás mennyiségét, ezért a Dunántúli-középhegység főkarsztvíztárolójának nagy részén nyomás, illetve forráshozam csökkenés jött létre. Az 1980-as évek végére komoly környezetvédelmi problémák jelentkeztek a Dunántúli-középhegység területén. A középhegységi karsztvíztároló történetében az 1990-es év hozott fordulatot, amikor részben környezetvédelmi nyomásra, részben a rendszerváltáskor lezajló politikai, gazdasági, társadalmi, ipari szerkezeti átalakulás következtében a nyirádi bauxit bányát bezárták. 1990-ben lezárult az a három évtizedes szakasz, amit a főkarsztvíztároló túltermelése jellemzett, és megkezdődött a tároló nyomásállapotának regenerálódása, mára Nyirád térségében kvázi visszaállt a természetes állapot.

A vízbázis utánpótlási területén, a felszín alatti térben nagyon sok vízzel feltöltődött bányaüreg található, amely fokozott veszélyt jelent a kitermelt víz minőségére. Sok helyen, a felszínen található elhagyott külfejtés, vagy olyan beszakadt, megsüllyedt terület, ami kiválóan alkalmas illegális hulladéklerakásra, vagy víznyelőként működik.

A felülvizsgálat során már a jelenlegi, visszatöltődött karsztvízszintre számított, új védőterület került meghatározásra, valamint részletes felmérésre kerültek az előző bekezdésben felsorolt veszélyforrások.