Felszíni vízek
A víz nemcsak az emberi élet fennmaradásához, de minden élőlény létéhez, az ökoszisztémák fennmaradásához is szükséges. A vizes élőhelyek (patakok, tavak, folyók) megőrzése ezért mindannyiunk közös ügye, és az EU Víz Keretirányelve szerint elsődleges feladata a vízgazdálkodásnak.
A vízfolyások kapcsán még egy feladat adódik: meg kell oldani az árvízvédelmet. Ártatlannak látszó kis patakok tudnak óriási károkat okozni. A mederrendezés és karbantartás ezért a vízgazdálkodás egyik legfontosabb feladata.
Tevékenységünk magában foglalja a kutatást, a tervezést, engedélyeztetést és kivitelezést.
Az utóbbi években, az extrém nagy esőzések hatásának köszönhetően sorban megdőltek a mértékadó legnagyobb vízhozamok. Nemcsak a Dunán, de kisebb vízfolyásainkon is áradások következtek be. Sok esetben szükségszerűvé vált a mederrendezés, hogy az új meder be tudja fogadni a megnövekedett vízmennyiséget.
Mederrendezés szükséges akkor is, ha a meder elhanyagolt állapotú, feliszapolódott, nem képes a vizeket elvezetni.
Az EU Víz Keretirányelve alapján a mederrendezés során figyelembe kell venni azt is, hogy a patak ne csatorna legyen, hanem természet közeli állapota kerüljön visszaállításra.
A tervek elkészítését minden esetben részletes állapotfelmérés és geodéziai bemérés előzi meg. A vízfolyások rendezésére csaknem miden esetben környezeti hatásvizsgálatot is kell készíteni.
A tervezés egyik legfontosabb része a méretezések alapját képező hidrológiai modellezések, amivel pl. meg lehet határozni a vízgyűjtő területről lefolyó vízmennyiséget.
o Állapotfelmérés
o Geodéziai felvétel
o Vízgyűjtő terület lefolyási viszonyainak modellezése
o Rendezési tervhez előzetes és részletes környezeti hatásvizsgálatok készítése
o Földhivatali dokumentáció elkészítése
A SMARAGD-GSH Kft. nagy gyakorlattal rendelkezik monitoring rendszerek tervezésében, engedélyeztetésében, kivitelezésében, valamint a monitoring rendszerek működtetésében.
A felszíni és a felszín alatti vízrendszerekben természetes és emberi hatásra bekövetkező mennyiségi és minőségi változások nyomon követésére alkalmasak a monitoring rendszerek. A monitoring rendszer különböző objektumokból (kutakból, vízhozam mérő műtárgyakból, mederszondák) vízminőség mérésére alkalmas mérőműszerekből stb.) állhat, attól függően, hogy milyen folyamatot kell megfigyelni. Működtetésükkel az üzemeltető tudomást szerezhet a víz minőségi vagy mennyiségi problémáiról, időben intézkedhet a káros folyamatok megállítására.
Az adattovábbítás ma már on-line módon is történhet, amikor távadó segítségével folyamatos kapcsolat áll fenn a monitoring objektummal. Ez amellett, hogy költséghatékony módszer, folyamatos adatlekérdezést lesz tehetővé.
A monitoring adatok kinyerése, adatbázisba rendezése és hosszú távú megőrzése legalább annyira fontos feladat, mint az adatok terepi mérése. Megfelelő informatikai eszközeinkkel élenjárunk a partnereink igényei szerint tervezett geoadatbázis rendszerek elkészítésében és működtetésében.
A monitoring tevékenységünkhöz hozzátartozik az adatbázisba rendezett adatok kiértékelése, prognózisok készítése, intézkedések megfogalmazása, valamint a hatályos jogszabályok szerinti összefoglaló jelentések készítése.
o Vízhozammérő műtárgyak tervezése, engedélyeztetése, építése
o Vízminőségi monitoring
A vízföldtani vizsgálatok, az állapotértékelések, a rendelkezésre álló vízkészletek számításának egyik legfontosabb része a vízháztartás jellemzőinek meghatározása, a felszíni vizek és a felszín alatti áramlások kapcsolatának vizsgálata, a lefolyással távozó és a beszivárgó csapadék mennyiségének becslése.
A jó becslésekhez nem elegendőek a jó módszerek, szükség van a modellezett terület részletes ismeretére, minden mérhető adat – patakok, források vízhozama, ásott és fúrt kutak vízszintje stb. – egyszeri vagy ismétlődő mérésére.
A SMARAGD-GSH Kft. számos referenciával, és ami a legfontosabb megfelelő mérőeszközökkel rendelkezik kisebb-nagyobb területek komplett hidrológiai felmérésére.
Felszíni vizeink minősége, és a vízfolyásokra jellemző életközösség természetesen is állandóan változik. Rossz állapotot az emberi tevékenység is okozhat. Negatív hatás lehet pl. a túlzott vízfelhasználás, amikor nem marad elegendő víz a vízfolyásban az ökológiai rendszerek fenntartásához.
Az EU Víz Keretirányelve és Magyarország 2010-ben elkészült vízgyűjtő gazdálkodási terve szerint a felszíni és a felszín alatti vízből csak annyi hasznosítható, hogy a vizek jó állapota fennmaradjon.
A keretirányelv megtartásához tehát szükség van a vizek jó állapotának definiálására, az ökológiai vízigények meghatározására.
o Vizes élőhelyekkel kapcsolatos kutatások, felmérések
o Vízhozam mérések, számítások, modellezések
